Author: hoaxinfo

Sci-fi

Szerkesztés alatt

Vigyázat, a sci-fi filmek hazudnak!

A BuzzFeedPop összeszedte azokat az űrrel kapcsolatos tévhiteket, amelyeket a népszerű sci-fi filmek évtizedek óta nagy előszeretettel terjesztenek. Az alábbi videóban bemutatnak néhány tipikus jelenetet, és egyúttal azt is elmagyarázzák, az adott szituáció miért nem úgy festene a valóságban. A legmeglepőbb az, hogy mi történik, ha sírunk az űrben. A legviccesebb pedig, hogy ebben a feje tetejéről a talpára állított világban éppen az Űrgolyhók válik hitelessé…

Hang

Az űrben nincsenek hangok. Hiszen a hanghullámok kialakulásához egy közvetítő közeg (például levegő vagy más gáz) kellene, de az űrben ilyen nincsen. Így aztán az epikus űrcsaták mind teljes csöndben zajlanának a valóságban. Na jó, ha egy űrhajóval nekiütközünk valaminek, és a járműben van levegő, akkor azért utasként azt meghallanánk.

Aszteroida mezők

Egy aszteroida mező korántsem jelent akkora veszélyt, mint gondolnánk. Ugyanis a repkedő sziklák tipikusan több száz kilométernyire vannak egymástól. Így aztán egy átlagos űrhajóval kényelmesen el lehet navigálni köztük. Akár még egy csillagrombolóval is. A NASA már 8 ember nélküli űrjárművet küldött át a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroida övön, baleset nélkül.

Tehetetlenség

A tehetetlenséget nem lehet egyszerűen be- és kikapcsolni. Tömege mindennek van, még az űrben is, és ahol tömeg van, ott tehetetlenség is van. Ha a legénység össze-vissza dülöngél és röpköd, amikor egy torpedó eltalálja a hajótestet, akkor más esetben is így kellene reagálniuk. Például amikor a hajó nagy sebességgel gyorsít – lásd: fénysebességre ugrás. Éppen ezért az igazsághoz az áll közelebb, amikor az Űrgolyhókban Lord Helmet egy korlátba kapaszkodva lebeg a gyorsításkor, a fékezéskor pedig a műszerfalnak repülve koppan egyet.

Felrobbanó testek

Az emberi test nem fog felrobbanni, ha szkafander nélkül az űr vákuumába kerül. A bőrünk és keringési rendszerünk bent tartja folyadékainkat és gázainkat, így nem tudnak hirtelen felforrni a légüres térben. Az viszont biztos, hogy a rendkívül gyors levegőkiáramlástól a tüdőnk összeomlana.

Azonnali fagyás

Az az elképzelés sem állja meg a helyét, hogy azonnal megfagynánk az űrben. Tény, hogy az űr rendkívül hideg, ugyanakkor nincs benne olyan közeg, ami fel tudná venni a testünk által leadott hőt. Egy ilyen helyzetben akár 15 másodpercbe is beletelhet, mire elveszítjük az öntudatunkat.

Sírás

Igen, lehet sírni az űrben. De a könnycseppek nem fognak szerteszét röpködni körülöttünk, hanem ott maradnak az arcunkhoz tapadva, a szemünk szélén.

Gravitáció

Más bolygókon, aszteroidákon a gravitáció nagysága is más. Ha kisebb, akkor könnyedén ugrálva lehet közlekedni, ha nagyobb, akkor nehéz testünket vonszolva lehet poroszkálni.

Robbanások

Ha robbanás történik az űrben, nem keletkezik látványos tűzcsóva, mint a filmekben. Oxigén hiánya miatt a tűz nem tudja fenntartani magát. A valóságban egy éles villanást láthatunk, ami után keletkezik ugyan egy szabályos tűzgömb, de olyan gyorsan elenyészik, hogy akár észre sem vesszük.

http://galaktika.hu/vigyazat-a-sci-fi-filmek-hazudnak/

Advertisements

Történelmi filmek

Hercegnők éjszakája

21893-Hercegnok-ejszakaja-A-Royal-Night-Out-Bel-Powley-Sarah-Gadon

A második világháború végét és a győzelmet ünneplő éjszakán,  az akkor 19 éves Erzsébet és a húga engedélyt kapott, hogy inkognitóban együtt bulizzon az utcán a néppel – ám míg a valóságban éjfélre hazaértek, ebben a sztoriban megnézhetjük, mi minden történhetett volna velük, ha nem így tesznek.
Mint a legtöbb történelmi eseményt feldolgozó mozi, ebben is sok a kitaláció, de azért van némi hiteles alapja. A királyi pár valóban elengedte a lányokat hosszas könyörgésüket hallva – több fiatal katonatiszt kíséretében. Erzsébet ekkor már szerelmes volt Fülöp hercegbe, későbbi férjébe, de ő még a csendes-óceáni hadszíntéren egy rombolócirkáló hajó parancsnokaként szolgált.
Bár a filmben nem, a valóságban a hercegnők parókát húztak és mesterien álcázták magukat, és senki, de senki sem ismerte fel őket. Remekül szórakoztak, életükben először buszoztak, beültek szórakozni, táncoltak az utcákon, beszélgettek az emberekkel és a filmmel ellentétben semmi verekedésbe nem kerültek, majd hajnalban visszatértek a palotába. Ez volt az egyetlen éjszaka 89 év alatt, legalábbis amiről tudunk, amikor II. Erzsébet felszabadultan, mindenféle védelem nélkül a közemberek között eltölthetett pár órát, és úgy érezhette, egy közülük. A királynő később lánykora legizgalmasabb napjának nevezte 1945. május 8. éjszakáját.

Forrás: http://www.nlcafe.hu/sztarok/20150301/ii-erzsebet-film/

Trója

16284

Ez a 2004-ben vetített film sok fontos dolgot kihagy vagy átír. A történet lényege: Párisz belezúg Menelaosz felesége, Heléna szépségébe, akit aztán magával visz Trójába, magára vonva Agamemnón és mások haragját. A tíz évig tartó ostrom végül a leleményes Odüsszeusz cselével fejeződik be, aki egy fából ácsolt ló segítségével beveszi a várost. A történetből kihagyták az isteneket és a mítoszokat. A 10 éves ostromot átírták 10 naposra. A római-görög páncélok egészen másak, az internet szavaival élve „kabaréba valók”. Ezek helyett kicsit pontosabb forgatókönyv kellett volna, és sokkal élvezhetőbb lett volna a történet.

Forrás: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18986

Mennyei királyság

4070A film története röviden: a 12. század közepén járunk, amikor egy egyszerű kovácsról hirtelen kiderül, hogy egy ismert lovag fia, s apjával tarthat a Szentföldre. Ott azonban intrikákba keveredik, és hamarosan belátja, hogy Szaladint sem lehet feltartóztatni, így egymaga veszi kezébe Jeruzsálem reménytelen védelmét a szaracénok ellen.
A főszereplőnek nem ismerjük a felmenőit, ezért könnyen volt alakítható a forgatókönyvíró képzelete szerint. Ezért volt könnyű eszményi hőssé alakítani. Az Ibelinek sosem voltak gáncstalanok, mint ahogy azt a film bemutatja. Valójában az igazi Ibelini Balián szöges ellentéte a filmbeli énjének. (A vereséget megszagolva gyáván menekült). Szintén hiba még  Lusignani Guido alakja. A filmben erős határozott, kegyetlen férfinek tűnik, valójában ostoba, gyenge, határozatlan, és ráadásul még nem is akart uralkodó lenni. Jeruzsálemi Sybilla alakjának átköltésére sajnos nincs mentség: a királyné a valóságban nem igazán szerette bátyját, IV. Balduint, mindemellett háborúpárti és meglehetősen buta volt, aki ragaszkodott egyre gyengülő hatalmához.

Forrás:  http://ekultura.hu/latnivalo/egyeb/cikk/2011-03-04+14%3A00%3A00/a-mennyei-kiralysag-es-ami-mogotte-van
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18986

Elizabeth: Az aranykor

elizabeth

A mozifilm főbb eseményei: a spanyol Armada támadása, Stuart Mária kivégzése és Sir Walter Raleigh megjelenése. A történészek ez utóbbiban látják az alkotás legnagyobb hibáját, mert szerintük Erzsébet (Cate Blanchett) Raleigh-vel (Clive Owen) folytatott kapcsolata a valóságban nem létezhetett, ahogy az is csak a fantázia terméke, hogy a királynő ezt azzal próbálta eltitkolni, hogy a férfit hozzáadta udvarhölgyéhez, Elizabeth Thockmortonhoz.
William Nicholson forgatókönyvíró szerint “kettejük kapcsolata így titokban folytatódhatott, mert a királynő tudja, hogy a viszony nyílt elvállalásával akár koronáját is elveszítheti”. A valóságban azonban ez nem pont így történt – figyelmeztetnek a szakértők, mert Raleigh és Thokmorton titokban házasodtak össze, majd emiatt börtönbe kerültek. Anna Berre irodalomtörténész szerint lehet valami a film állításaiban, ám nincs semmilyen bizonyíték, amely alátámasztaná azokat. Szerinte elképzelhető, hogy hasonló dolgok történtek, hiszen Erzsébet apjának szabados életvitele nem múlt el nyom nélkül.

Forrás: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17880

A rettenthetetlen

rettenthetetlenA rendező csupán azt felejtette el mellékelni, hogy a dráma kedvéért némileg megtekerte a valóságot: bár William Wallace valóban az angol elnyomás ellen harcolt, messze nem számított szimpla földművesnek. Nemesi családba született, az apját pedig pont, hogy nem az angolok, hanem azok ölték meg, akik ellen az angolok oldalán harcolt. A románc Wallace és a csodaszép Sophie Marceau által játszott Isabella között sem igen jöhetett össze, mert a film által meghatározott időpontban a hercegnő kisbaba volt.

Forráshttp://archiv.ujnemzedek.hu/jotudni/4_tortenelmi_film_ami_pont_hogy_tortenelmileg_pontatlan-12856

Gladiátor

Gladiator-2000

A játékok lebonyolításának szigorúan rögzített rendje volt. Nem fordulhatott elő, hogy más-más fegyvernemmel harcolók egymás ellen verekedjenek. Galénosztól, az ókor leghíresebb orvosától tudjuk, hogy a gladiátorok nem nagyon kaptak húst, s az egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően a többségük túlsúlyos volt. A női nézőknek “kedveskedve” a filmekben – a Gladiátorban is – az élet-halálra küzdőket mégis többnyire kigyúrt testépítők formálják. Érdekesség ugyanakkor, hogy Russell Crowe zömök testalkata hasonlít az ókori Rómában harcoló gladiátorok felépítéséhez. Az szintén téves ábrázolás, hogy a gladiátorok páncélt viseltek volna a játékok során. A Gladiátorban a beteg elméjű császárt, Commodust viszont remekül rajzolták meg a filmkészítők. Valóban maga is indult gladiátor játékokon, lándzsával kiválóan dobott. Több korabeli forrás is úgy tudósít, hogy ellenfelei nem mertek ellene teljes erőbedobással küzdeni.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyori_tortenesz_kutatja_a_hollywoodi_filmek_hibait_s_meg_is_talalja_azokat/2417181/

300

300A képregény alapján készített 300-ban Leonidász spártai király felesége, Gorgó királyné feleleveníti katonáinak a marathóni csatát. Több mint pontatlanul. Állítása szerint Themisztoklész athéni hadvezér megölte a perzsa királyt, Dareioszt fia, Xerxész jelenlétében. Nos, hármójuk közül Dareiosz és Xerxész biztosan nem volt jelen a marathóni ütközetnél, de ez Themisztoklész esetében is erősen kérdéses. Biztos ellenben, hogy a perzsa király nem akkor, hanem négy évvel később, i.e. 486-ban halt meg.

A 300-ban szintén félmeztelen testépítők veszik fel a harcot az óriási perzsa sereg ellen. Ha a valóságban is otthon hagyták volna a páncél ruhájukat a spártai katonák, a csata után komoly büntetésre számíthattak volna. Spártában ugyanis az emberek élete az állam tulajdonát képezte. Az említett példánál nagyobb fegyelmezetlenséget pedig katona nem követhetett volna el.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyori_tortenesz_kutatja_a_hollywoodi_filmek_hibait_s_meg_is_talalja_azokat/2417181/

A grófnő

glófnőA  kosztümökön és a kellékeken kívül egy cseppet sem törődtek azzal, hogy a 17. századi történet valóban úgy tűnjön, mintha a 17. századi Magyarországon játszódna. A kamera mutatja például Báthory Erzsébetet, aki lúdtollal, merített papírra levelet ír szerelmének, Thurzó Istvánnak. Egy 17. századi felső-magyarországi nemes asszony esetében számos nyelv felmerülhetne, nemcsak a magyar, de a német, a latin, a szlovák, vagy akár a francia is szóba jöhetne – Delphy Báthory-ja azonban angolul ír. Az is a kortól idegennek tűnik, hogy két grófnő férjeik nemi betegségének tüneteiről pletykáljon a vacsoraasztal mellett, az ország nádora és egy főpap jelenlétében. Egy-egy ilyen jelenet még nem lenne feltűnő, a film azonban rengetegszer csúszik ilyen hibába. A dialógusok is sokszor bántóan semmitmondóak, tartalmatlan frázisokkal vannak teli, a legzavaróbbak ezek között talán azok, amelyekben az ország politikai helyzetéről esik szó, vagy szóba kerülnek a török háborúk. A politikai konspirációs szál meg annyira bonyolult lett, hogy a szereplőknek néha meg kell állniuk, és összefoglalni a hallottakat, hogy érthető legyen a történet.

Forrás http://ujkor.hu/korzo/a_grofno_film

VÉDEKEZÉS

Kik terjesztik az álinformációkat?

hoax1A  tudatos megtévesztők

Az állami propagandista – politikai célok
A marketinges/aktivista – cégek, nonprofit szervezetek, hírnek álcázott hirdetések – piaci érdekek
A magányos médiahacker – kíváncsiság, provokáció, paródia
A kamuoldal-üzemeltető – magas nézettség – bevételek/megélhetési dezinformálás

Mi mindannyian – jó szándékú is lehet, rejtett félelmek, veszélyek, vágyak, segíteni akarás

A megosztással közösségi életet élők
A tudománytalan ideológiák megszállottjai

Az érzelmeket a tények fölé helyezők
A betegesen módosult pszichikummal rendelkezők

Mi az oka a kamuhírek születésének?

fake2Wardle szerint a 8P tehető felelőssé:

1.Pongyola újságírás
2. Paródia
3. Provokáció
4. Passzió
5. Pártosság
6. Profit
7. Politikai befolyás
8. Propaganda

Miért hiszünk az álhíreknek?

– Együttjár a hitbéli meggyőződésünkkel
– A tudományos ismeretek egyre bonyolultabbá, ezért egyre kevésbé felfoghatóvá válnak
– Okosabbnak érezzük magunkat
– Sokkal izgalmasabban hangzik
– Sokkal logikusabbnak hat
–  Nincs nyoma kételkedésnek
– A hírességek is elhiszik
– Egy tudós egyetért vele
– Egykor valódi tudománynak számított
– A lehetőség, hogy mégis csak igazuk van
– El akarunk adni valamit
– vonzalom a miszticizmus iránt
– pszichológiai szükséglet (pl. félelmek, magánéleti problémák stb.)
– az engedélyező hatóságok félreértelmezett szabadelvűsége
– csak pozitív kommentekkel találkozunk
– igazságérzetünk (sütis néni, kisgyermekes posztok, állatok veszélyben, hatósági agresszió, újabban BKK-s söfőrök stb.)
– „információ-mosás” hatására (az a jelenség, amikor a hamis és félrevezető tartalmak a másodkezű hírközvetítés nyomán belépnek a mainstream média sztrádájára)

hoax2

Hogyan csapják be olvasóikat a bulvárlapok?


hoax3
– Csaló cím
– A tények eltemetése
– Trükközés a számokkal
– Nem-történetek használata
– Állítások komoly bizonyíték nélkül
– Magukat megnevezni nem kívánó források használata
– Kamu kapcsolódások
– Kiemelés az eredeti kontextusból

Milyen típusai léteznek a dezinformációs kísérleteknek?

hoax41. Szatíra/Paródia: nem célja a károkozás, de sokan félreérthetik.
2. Hamis kapcsolat: a cím és a tartalom nem áll összhangban, és előbbi félrevezetheti a felületes olvasót.
3. Félrevezető tartalom: infók félrevezető használata mások besározása érdekében.
4. Hamis kontextus: egy valós tartalmat hamis kontextusban adnak közzé (például amikor egy valós videót úgy közölnek, mintha az más országban vagy máskor történt volna meg).
5. Csaló tartalom: valós és elismert források mögé bújnak (példa lehet erre egy formájában a BBC-re hajazó kamuoldal, vagy egy újság/személy kamu twitteres profilja).
6. Manipulált tartalom: egy valós tartalmat manipulálva adnak közzé a megtévesztés érdekében (például egy photoshopolt kép).
7. Kitalált tartalom: 100 százalékban új tartalom, amelynek célja a megtévesztés és a károkozás.

Hogyan védekezzünk?

álhír felismerése

Az érdekek összefonódása

Tegyük fel magunknak a kérdést: ki az, aki a kérdéses kijelentést tette? Mi oka lehetett rá? Vajon az egész történetet elénk tárták? Miért éppen az adott időszakban jelenik meg egy történet, illetve máskor is ugyanolyan hírértéke lenne-e? Vagy egy közvélemény-kutatás esetén: megbízható a szervezet, aki elvégezte? Van-e valamilyen egyértelmű céljuk? Ki finanszírozta a kutatást? Semleges volt-e a kérdések megfogalmazása? Mekkora volt a mintacsoport?

Adatok

Próbáljuk meg összehasonlítani az adatokat! A változásnak ne csak egy, hanem minél több lehetséges hatását vegyünk figyelembe! Vessük össze a jelent és a múltat! Hasonlítsuk össze az országok közötti különbségeket! Ha nem áll rendelkezésre elegendő adat a kézenfekvő összehasonlítások elvégzéséhez, tegyük fel magunknak a kérdést: vajon mit próbálnak eltitkolni előlünk? Az adatokhoz hasonlóan a grafikonok és táblázatok is tartalmazhatnak hibákat vagy szándékos torzításokat. Ne adjunk automatikusan hitelt a szakszerűnek tűnő kivitelnek!

Százalékos arányok és konkrét számok

Az emberek mindig a leghatásosabb módon fogják előadni a mondandójukat; ha ez a százalék, akkor azt közlik, ha viszont a konkrét szám, akkor azt. Nézzük meg az adat másik oldalát: ha konkrét számban van megadva, számoljuk ki százalékban is, és fordítva!

Anekdoták vs. statisztikák

A szívszaggató személyes történeteken alapuló félelmek szájról szájra, valamint az írott sajtó és a televízió segítségével terjednek, míg a hatóságok általában statisztikákkal válaszolnak rájuk. Nehéz összehasonlítani a kettőt, bár lehetséges, hogy egyaránt az igazságot takarják.

Időtényező

Fontos körülmény, amit az „elkerülhetetlen”-hez hasonló szavak könnyen elmosnak. A tengerek szintje emelkedik, de lassabban, mint egy-egy lakáspolitikai ciklus élettartama, tehát van idő az alkalmazkodásra. A statisztikai adatsorok általában hosszú távú tendenciákat mutatnak, a rövidebb, ismétlődő variációkat egy-egy szembeszökő (és gyakran hibás) adat követi. Figyeljünk ezekre, nehogy rászedjenek bennünket!

Kishitűség és forgatókönyvek

Legyünk óvatosak, ha azt halljuk, hogy valamilyen probléma ellen semmit sem tehetünk! Akkor miért beszélnek róla? Pusztán azért, hogy riadalmat vagy félelmet keltsenek? Bizonyosodjunk meg arról, hogy az elénk tárt végkifejlet nem egyszerűen csak a legrosszabb eshetőség-e!

Figyeljünk a pozitívumokra is!

A rossz hírekkel ellentétben soha ne vessük el annak a lehetőségét, hogy bár bizonyos dolgok rosszul mennek, mások jóra fordulhatnak. Száz év múlva melegebb lesz a Földön, de ki tudja, addig milyen újításokkal áll elő az emberiség, amik ezt ellensúlyozzák (új energiaforrások, genetikailag módosított emberi anyagcsere, továbbfejlesztett fotoszintézis, stb)

Átfogó kép

Szomorú dolog, ha a madárinfluenza 100 ember halálát okozza, azonban ez a szám egy 50 milliós országban elenyésző arányt jelent. Ráadásul míg a madárinfluenza Amerikában egyetlen emberáldozatot sem követelt, de világszerte is csak párszáz ember halálát okozta, talán érdemes megjegyezni, hogy az ismerős téli influenza, amitől senki nem retteg, évente legalább 30 ezer amerikai életét oltja ki.

Arányérzék

Igyekezzünk magunkévá tenni az arányok érzékelésének képességét, még ha politikusainknak ez nem is sikerül! Hihető egyáltalán, amit a vezetőink a ránk leselkedő bel- és külpolitikai veszélyekről mondanak? Ahogy azt az utolsó valódi világháború alatt egy brit kormányhirdetmény tanácsolta: „ŐRIZZÜK MEG A NYUGALMUNKAT, ÉS FOLYTASSUK A MUNKÁT!”

hoax5

Facebook

fake1

Számtalan formája van a Facebook átveréseknek, mégis van bennük néhány közös elem, ami megkönnyíti felismerésüket:

 

  1. Kódot kell beírni a keresőmezőbe:majdnem biztos, ha valami arra szólít fel, hogy kódot, esetleg URL-t írjunk be a keresőmezőbe, akkor átveréssel van dolgunk. Ezekben az esetekben a kód bemásolásával egy JavaScript program indul el, böngészőnk pedig egy fertőzött oldalra kerül.
  2. Frissíteni kell a Flash Playert, esetleg le kell tölteni egy segédprogramot:hasonlóképp minden olyan alkalmazás, amely Facebook alatt arra késztet, hogy töltsünk le egy frissítést, minden bizonnyal átverés. Csakúgy, mint az előző példa esetén, a folyamat végén vírusokkal vagy rosszindulatú programokkal fertőzzük meg gépünket.
  3. Linket kell kirakni az üzenőfalra, illetve ismerősöket kell invitálni:minden olyan alkalmazás, amely mindezt előfeltételként szabja meg ahhoz, hogy nyereményt vegyünk át, megtekintsünk egy videót, esetleg csatlakozzunk egy csoporthoz, vastag betűs átverés.
  4. Ál bejelentkező oldalak:az ál Facebook bejelentkezési oldalakat külsőre nehéz megkülönböztetni az eredetitől, az URL cím ellenőrzésével azonban könnyen kiszűrhetők, továbbá minden felugró bejelentkezési oldal is hamis. Az áloldalak legegyszerűbb elkerülési módja, ha minden egyes alkalommal a facebook.com cím begépelésével próbálunk bejelentkezni a programba.
  5. Személyes adatokat kell megadni:amennyiben egy alkalmazás, kvíz vagy szavazás személyes adatokat kér tőlünk (például telefonszámot, bankkártya- vagy személyi számot), ismételten átveréssel van dolgunk. Ezeket az adatokat soha ne adjuk meg a Facebook rendszerén belül, ellenkező esetben ne lepődjünk meg, ha számunkra új mobil szolgáltatásokkal találkozunk telefonunkon, vagy valaki visszaél bankkártyánkkal.

 Hogy terjednek az átverések?

 Miután már ismerjük a legnépszerűbb Facebook átveréseket, és azt is tudjuk, hogyan lehetséges felismerni őket, lássuk, azok hogy terjednek a hálózaton.

fake3

  1. Tartalom az üzenőfalon:a hírfolyam a leggyakoribb helye a Facebook átveréseknek. Ha egy ismerősünk gépe fertőzött, az üzenetek között automatikusan meg fog jelenni valami érdekesnek tűnő kapcsolódó tartalom is. Az ehhez tartozó linkre kattintva azonban a mi gépünk fertőzötté válik, az előbbi vírusos linket tartalmazó üzenet pedig természetesen a mi üzenőfalunkra is kikerül.
  2. Chat / privát üzenet:az átverés üzenetei privát üzenetek formájában is terjedhetnek. Egyes átverések arra használják a kommunikáció e csatornáit, hogy pénzt gyűjtsenek be az áldozat ismerőseitől.
  3. Csoportok és oldalak:az átverések olyan oldalakon keresztül is terjedhetnek, amelyek azt ígérik, hogy kapunk valamit, ha meghívjuk összes ismerősünket az oldalra. Ezek az oldalak rendszerint még azelőtt meghívatják ismerőseinket, mielőtt mi magunk csatlakoztunk volna a hozzájuk. Elképzelhető az is, hogy az oldal egy kód bemásolását kéri tőlünk a kereső mezőbe.
    Jó példa lehet a különböző kémkedő szolgáltatások oldalai, ahol a beígért tartalommal csak akkor találkozhatunk, ha megfelelő számú embert csatlakoztattunk a szolgáltatáshoz. Szintén megemlíthetjük a Facebook fizetős szolgáltatássá való átalakulása ellen tiltakozó csoportokat vagy az ingyen Facebook kredittel kecsegtető csoportosulásokat. Nagyszámú követő esetén az adminisztrátor könnyedén terjeszthet rosszindulatú programot.
  4. Rouge alkalmazások:a Facebook marketingstratégiájának megfelelően lehetőség van arra, hogy harmadik fél hozzáférjen a felhasználók adataihoz azok beleegyezése esetén. Jóllehet a Facebook kitüntetett figyelemmel kíséri ezeket a külső személyeket, még mindig sok ál megkereséssel találkozunk. Jó példa az ilyenre azoknak a kvízeknek az összessége, amelyek bekérik a telefonszámunkat ahhoz, hogy kiértékeljék eredményeinket.
  5. Álesemények:az álesemények az álcsoportokhoz és áloldalakhoz hasonlóan működnek: arra bíztatják a felhasználót, hogy hívják meg ismerőseiket vagy osszák meg tartalmaikat az üzenő falakon. Példaként említhetjük az „Új Facebook felhasználói felület” eseményt.

 Hogy védekezzünk a Facebook átverések ellen?

  1. Ha bizonytalan vagy, inkább ne kattints!Ez természetesen minden internetes szolgáltatással kapcsolatban igaz (email, böngészés, üzenetküldő alkalmazások). Figyelj oda a gyanús státuszüzenetekre, privát üzenetekre vagy e-mailekre. Mindig kérdezd meg a beszélgető partnered, hogy valóban küldött-e linket számodra. Különösen figyelj oda a csatolt linkekre, amelyek esetén az üzenetek kíváncsiságodra, vagy épp mohóságodra épülnek. Ezekre példa lehet: „tudtad, hogy a profil képedet közölték a oldalon?”; „az emberek 98% elbukott ezen a teszten! Te kiállod? ”; „az emberek 99% nem bírja 25 másodpercnél tovább ezt a videót! ”; „szenzációs videó ”; „nyertem egy iPad-ot! ”; stb.
  2. Mindig frissítsd a vírusirtód!Csakúgy, mint a vírusok a való világban, a rosszindulatú programok is képesek alkalmazkodni. Egy véget nem érő harc folyik a vírusirtók és a vírusok előállítói között, amiből Te csak akkor jöhetsz ki jól, ha mindig a legfrissebb vírusirtó fut a gépeden.
  3. Csak megbízható oldalakat látogass!Azok az oldalak minősülnek megbízhatónak, amelyeknek már van történelmük, illetve jó hírük megelőzi őket. Ennek megállapításához praktikus eszköz lehet a Google Page Rank. Általánosságban véve igaz, hogy minél nagyobb az oldal page rank-je, az annál megbízhatóbb. A Page Rank eszköz alkalmas lehet az ál Facebook bejelentkező oldalak leleplezésére is. Míg a valódi oldal 10/10-es page rank-kel rendelkezik, addig az áloldalak rendszerint 0/10-zel.
  4. Használj adatvédelmi beállításokat a Facebookon, és ne adj ki túl sok információt!Győződj meg róla, hogy a Facebookon adataid a legnagyobb biztonságban vannak, továbbá korlátozd a személyes adatokhoz, posztokhoz való hozzáférés jogát! Csak olyan alkalmazásokat telepíts, amelyekben teljes mértékkel megbízol (döntésed megalapozásában segíthetnek a korábbi felhasználói vélemények, illetve az alkalmazással kapcsolatban lefutatott Google keresések). Az, hogy mely alkalmazás mely személyes adatodhoz fér hozzá, és melyiket használja, könnyedén nyomon követhető a megfelelő legördülő menüponton keresztül.
    Ne tégy közzé felesleges információkat magaddal kapcsolatban! Ha nem szeretnéd, hogy visszaéljenek velük, ne tégy közzé olyan személyes információkat, mint például a címed, telefonszámod, otthoni telefonszámod, stb.
  5. Cseréld le a Facebook jelszavad!Ha gyanús üzenetekkel találkozol, vagy olyan oldalakat kezdesz követni, amiket nem is ismersz, azonnal cseréld le jelszavad és futtass le egy teljes számítógépet érintő vírusvizsgálatot. Használj olyan jelszót, amely nehezen feltörhető, így alkalmazz hosszú szavakat, számokat és speciális jeleket.

A Facebook az álhírek ellen

face1Ha egy egyértelműen álhírnek minősíthető bejegyzést lát a Facebookon, nincs más dolga, mint rákattintani a bejegyzés jobb fölső sarkában látható kis nyílra, majd a “Bejegyzés jelentése” lehetőségre nyomni.

Ezután adja meg indoklásként a második lehetőséget, ami úgy szól: úgy gondolom, ennek nincs helye a Facebookon.

face2

Az újdonság itt következik: válassza a “félrevezető tartalom” lehetőséget, ami a szándékosan hamis vagy félrevezető hírek, megbízható források által cáfolt megtévesztések jelentésére szolgál.

face3

Átverős oldalak

– A HVG listája: http://hvg.hu/tudomany/20150119_atveros_weboldalak
– A humbug.blog listája: http://humbug.blog.hu/2014/02/14/alhir_portalok_gyujtemenye
– Az urbanlegend.hu listája: http://www.urbanlegends.hu/2014/10/kamu-oldal_lista/

– kamuügyelet: http://www.ok.hu/katalogus?q=kamu&mode=5&hol=1&cat=&slider=5

Források:
http://humbug.blog.hu/2017/01/02/11_ok_amiert_az_emberek_hisznek_az_altudomanyban
http://www.urbanlegends.hu/2016/12/hogyan-csapjak-be-olvasoikat-a-bulvarlapok/
http://www.urbanlegends.hu/2016/05/ok-arasztjak-el-facebook-falunkat-kamuhirekkel/
http://www.urbanlegends.hu/2017/03/mik-azok-a-kamuhirek-es-hogyan-vedekezzunk-ellenuk/
http://www.urbanlegends.hu/2009/11/simon-briscoe-panikologia-hvg/
http://virusirto.blog.hu/2012/02/01/kalauz_a_facebookos_atveresekhez
http://facecrooks.com/
https://atveros-oldalak.com/mirol-ismerheto-fel-egy-atveros-oldal/
http://hvg.hu/tudomany/20161215_alhirek_jelentese_a_facebookon_hogyan
http://www.bumm.sk/turmix/2016/11/19/nekimegy-a-hoaxnak-a-facebook
http://hvg.hu/gazdasag/201649_alhirgazdasag
https://444.hu/2017/03/22/mostantol-rad-szol-a-facebook-ha-hulyeseget-akarsz-posztolni