internet hoax

VÉDEKEZÉS

Kik terjesztik az álinformációkat?

hoax1A  tudatos megtévesztők

Az állami propagandista – politikai célok
A marketinges/aktivista – cégek, nonprofit szervezetek, hírnek álcázott hirdetések – piaci érdekek
A magányos médiahacker – kíváncsiság, provokáció, paródia
A kamuoldal-üzemeltető – magas nézettség – bevételek/megélhetési dezinformálás

Mi mindannyian – jó szándékú is lehet, rejtett félelmek, veszélyek, vágyak, segíteni akarás

A megosztással közösségi életet élők
A tudománytalan ideológiák megszállottjai

Az érzelmeket a tények fölé helyezők
A betegesen módosult pszichikummal rendelkezők

Mi az oka a kamuhírek születésének?

fake2Wardle szerint a 8P tehető felelőssé:

1.Pongyola újságírás
2. Paródia
3. Provokáció
4. Passzió
5. Pártosság
6. Profit
7. Politikai befolyás
8. Propaganda

Miért hiszünk az álhíreknek?

– Együttjár a hitbéli meggyőződésünkkel
– A tudományos ismeretek egyre bonyolultabbá, ezért egyre kevésbé felfoghatóvá válnak
– Okosabbnak érezzük magunkat
– Sokkal izgalmasabban hangzik
– Sokkal logikusabbnak hat
–  Nincs nyoma kételkedésnek
– A hírességek is elhiszik
– Egy tudós egyetért vele
– Egykor valódi tudománynak számított
– A lehetőség, hogy mégis csak igazuk van
– El akarunk adni valamit
– vonzalom a miszticizmus iránt
– pszichológiai szükséglet (pl. félelmek, magánéleti problémák stb.)
– az engedélyező hatóságok félreértelmezett szabadelvűsége
– csak pozitív kommentekkel találkozunk
– igazságérzetünk (sütis néni, kisgyermekes posztok, állatok veszélyben, hatósági agresszió, újabban BKK-s söfőrök stb.)
– „információ-mosás” hatására (az a jelenség, amikor a hamis és félrevezető tartalmak a másodkezű hírközvetítés nyomán belépnek a mainstream média sztrádájára)

hoax2

Hogyan csapják be olvasóikat a bulvárlapok?


hoax3
– Csaló cím
– A tények eltemetése
– Trükközés a számokkal
– Nem-történetek használata
– Állítások komoly bizonyíték nélkül
– Magukat megnevezni nem kívánó források használata
– Kamu kapcsolódások
– Kiemelés az eredeti kontextusból

Milyen típusai léteznek a dezinformációs kísérleteknek?

hoax41. Szatíra/Paródia: nem célja a károkozás, de sokan félreérthetik.
2. Hamis kapcsolat: a cím és a tartalom nem áll összhangban, és előbbi félrevezetheti a felületes olvasót.
3. Félrevezető tartalom: infók félrevezető használata mások besározása érdekében.
4. Hamis kontextus: egy valós tartalmat hamis kontextusban adnak közzé (például amikor egy valós videót úgy közölnek, mintha az más országban vagy máskor történt volna meg).
5. Csaló tartalom: valós és elismert források mögé bújnak (példa lehet erre egy formájában a BBC-re hajazó kamuoldal, vagy egy újság/személy kamu twitteres profilja).
6. Manipulált tartalom: egy valós tartalmat manipulálva adnak közzé a megtévesztés érdekében (például egy photoshopolt kép).
7. Kitalált tartalom: 100 százalékban új tartalom, amelynek célja a megtévesztés és a károkozás.

Hogyan védekezzünk?

álhír felismerése

Az érdekek összefonódása

Tegyük fel magunknak a kérdést: ki az, aki a kérdéses kijelentést tette? Mi oka lehetett rá? Vajon az egész történetet elénk tárták? Miért éppen az adott időszakban jelenik meg egy történet, illetve máskor is ugyanolyan hírértéke lenne-e? Vagy egy közvélemény-kutatás esetén: megbízható a szervezet, aki elvégezte? Van-e valamilyen egyértelmű céljuk? Ki finanszírozta a kutatást? Semleges volt-e a kérdések megfogalmazása? Mekkora volt a mintacsoport?

Adatok

Próbáljuk meg összehasonlítani az adatokat! A változásnak ne csak egy, hanem minél több lehetséges hatását vegyünk figyelembe! Vessük össze a jelent és a múltat! Hasonlítsuk össze az országok közötti különbségeket! Ha nem áll rendelkezésre elegendő adat a kézenfekvő összehasonlítások elvégzéséhez, tegyük fel magunknak a kérdést: vajon mit próbálnak eltitkolni előlünk? Az adatokhoz hasonlóan a grafikonok és táblázatok is tartalmazhatnak hibákat vagy szándékos torzításokat. Ne adjunk automatikusan hitelt a szakszerűnek tűnő kivitelnek!

Százalékos arányok és konkrét számok

Az emberek mindig a leghatásosabb módon fogják előadni a mondandójukat; ha ez a százalék, akkor azt közlik, ha viszont a konkrét szám, akkor azt. Nézzük meg az adat másik oldalát: ha konkrét számban van megadva, számoljuk ki százalékban is, és fordítva!

Anekdoták vs. statisztikák

A szívszaggató személyes történeteken alapuló félelmek szájról szájra, valamint az írott sajtó és a televízió segítségével terjednek, míg a hatóságok általában statisztikákkal válaszolnak rájuk. Nehéz összehasonlítani a kettőt, bár lehetséges, hogy egyaránt az igazságot takarják.

Időtényező

Fontos körülmény, amit az „elkerülhetetlen”-hez hasonló szavak könnyen elmosnak. A tengerek szintje emelkedik, de lassabban, mint egy-egy lakáspolitikai ciklus élettartama, tehát van idő az alkalmazkodásra. A statisztikai adatsorok általában hosszú távú tendenciákat mutatnak, a rövidebb, ismétlődő variációkat egy-egy szembeszökő (és gyakran hibás) adat követi. Figyeljünk ezekre, nehogy rászedjenek bennünket!

Kishitűség és forgatókönyvek

Legyünk óvatosak, ha azt halljuk, hogy valamilyen probléma ellen semmit sem tehetünk! Akkor miért beszélnek róla? Pusztán azért, hogy riadalmat vagy félelmet keltsenek? Bizonyosodjunk meg arról, hogy az elénk tárt végkifejlet nem egyszerűen csak a legrosszabb eshetőség-e!

Figyeljünk a pozitívumokra is!

A rossz hírekkel ellentétben soha ne vessük el annak a lehetőségét, hogy bár bizonyos dolgok rosszul mennek, mások jóra fordulhatnak. Száz év múlva melegebb lesz a Földön, de ki tudja, addig milyen újításokkal áll elő az emberiség, amik ezt ellensúlyozzák (új energiaforrások, genetikailag módosított emberi anyagcsere, továbbfejlesztett fotoszintézis, stb)

Átfogó kép

Szomorú dolog, ha a madárinfluenza 100 ember halálát okozza, azonban ez a szám egy 50 milliós országban elenyésző arányt jelent. Ráadásul míg a madárinfluenza Amerikában egyetlen emberáldozatot sem követelt, de világszerte is csak párszáz ember halálát okozta, talán érdemes megjegyezni, hogy az ismerős téli influenza, amitől senki nem retteg, évente legalább 30 ezer amerikai életét oltja ki.

Arányérzék

Igyekezzünk magunkévá tenni az arányok érzékelésének képességét, még ha politikusainknak ez nem is sikerül! Hihető egyáltalán, amit a vezetőink a ránk leselkedő bel- és külpolitikai veszélyekről mondanak? Ahogy azt az utolsó valódi világháború alatt egy brit kormányhirdetmény tanácsolta: „ŐRIZZÜK MEG A NYUGALMUNKAT, ÉS FOLYTASSUK A MUNKÁT!”

hoax5

Facebook

fake1

Számtalan formája van a Facebook átveréseknek, mégis van bennük néhány közös elem, ami megkönnyíti felismerésüket:

 

  1. Kódot kell beírni a keresőmezőbe:majdnem biztos, ha valami arra szólít fel, hogy kódot, esetleg URL-t írjunk be a keresőmezőbe, akkor átveréssel van dolgunk. Ezekben az esetekben a kód bemásolásával egy JavaScript program indul el, böngészőnk pedig egy fertőzött oldalra kerül.
  2. Frissíteni kell a Flash Playert, esetleg le kell tölteni egy segédprogramot:hasonlóképp minden olyan alkalmazás, amely Facebook alatt arra késztet, hogy töltsünk le egy frissítést, minden bizonnyal átverés. Csakúgy, mint az előző példa esetén, a folyamat végén vírusokkal vagy rosszindulatú programokkal fertőzzük meg gépünket.
  3. Linket kell kirakni az üzenőfalra, illetve ismerősöket kell invitálni:minden olyan alkalmazás, amely mindezt előfeltételként szabja meg ahhoz, hogy nyereményt vegyünk át, megtekintsünk egy videót, esetleg csatlakozzunk egy csoporthoz, vastag betűs átverés.
  4. Ál bejelentkező oldalak:az ál Facebook bejelentkezési oldalakat külsőre nehéz megkülönböztetni az eredetitől, az URL cím ellenőrzésével azonban könnyen kiszűrhetők, továbbá minden felugró bejelentkezési oldal is hamis. Az áloldalak legegyszerűbb elkerülési módja, ha minden egyes alkalommal a facebook.com cím begépelésével próbálunk bejelentkezni a programba.
  5. Személyes adatokat kell megadni:amennyiben egy alkalmazás, kvíz vagy szavazás személyes adatokat kér tőlünk (például telefonszámot, bankkártya- vagy személyi számot), ismételten átveréssel van dolgunk. Ezeket az adatokat soha ne adjuk meg a Facebook rendszerén belül, ellenkező esetben ne lepődjünk meg, ha számunkra új mobil szolgáltatásokkal találkozunk telefonunkon, vagy valaki visszaél bankkártyánkkal.

 Hogy terjednek az átverések?

 Miután már ismerjük a legnépszerűbb Facebook átveréseket, és azt is tudjuk, hogyan lehetséges felismerni őket, lássuk, azok hogy terjednek a hálózaton.

fake3

  1. Tartalom az üzenőfalon:a hírfolyam a leggyakoribb helye a Facebook átveréseknek. Ha egy ismerősünk gépe fertőzött, az üzenetek között automatikusan meg fog jelenni valami érdekesnek tűnő kapcsolódó tartalom is. Az ehhez tartozó linkre kattintva azonban a mi gépünk fertőzötté válik, az előbbi vírusos linket tartalmazó üzenet pedig természetesen a mi üzenőfalunkra is kikerül.
  2. Chat / privát üzenet:az átverés üzenetei privát üzenetek formájában is terjedhetnek. Egyes átverések arra használják a kommunikáció e csatornáit, hogy pénzt gyűjtsenek be az áldozat ismerőseitől.
  3. Csoportok és oldalak:az átverések olyan oldalakon keresztül is terjedhetnek, amelyek azt ígérik, hogy kapunk valamit, ha meghívjuk összes ismerősünket az oldalra. Ezek az oldalak rendszerint még azelőtt meghívatják ismerőseinket, mielőtt mi magunk csatlakoztunk volna a hozzájuk. Elképzelhető az is, hogy az oldal egy kód bemásolását kéri tőlünk a kereső mezőbe.
    Jó példa lehet a különböző kémkedő szolgáltatások oldalai, ahol a beígért tartalommal csak akkor találkozhatunk, ha megfelelő számú embert csatlakoztattunk a szolgáltatáshoz. Szintén megemlíthetjük a Facebook fizetős szolgáltatássá való átalakulása ellen tiltakozó csoportokat vagy az ingyen Facebook kredittel kecsegtető csoportosulásokat. Nagyszámú követő esetén az adminisztrátor könnyedén terjeszthet rosszindulatú programot.
  4. Rouge alkalmazások:a Facebook marketingstratégiájának megfelelően lehetőség van arra, hogy harmadik fél hozzáférjen a felhasználók adataihoz azok beleegyezése esetén. Jóllehet a Facebook kitüntetett figyelemmel kíséri ezeket a külső személyeket, még mindig sok ál megkereséssel találkozunk. Jó példa az ilyenre azoknak a kvízeknek az összessége, amelyek bekérik a telefonszámunkat ahhoz, hogy kiértékeljék eredményeinket.
  5. Álesemények:az álesemények az álcsoportokhoz és áloldalakhoz hasonlóan működnek: arra bíztatják a felhasználót, hogy hívják meg ismerőseiket vagy osszák meg tartalmaikat az üzenő falakon. Példaként említhetjük az „Új Facebook felhasználói felület” eseményt.

 Hogy védekezzünk a Facebook átverések ellen?

  1. Ha bizonytalan vagy, inkább ne kattints!Ez természetesen minden internetes szolgáltatással kapcsolatban igaz (email, böngészés, üzenetküldő alkalmazások). Figyelj oda a gyanús státuszüzenetekre, privát üzenetekre vagy e-mailekre. Mindig kérdezd meg a beszélgető partnered, hogy valóban küldött-e linket számodra. Különösen figyelj oda a csatolt linkekre, amelyek esetén az üzenetek kíváncsiságodra, vagy épp mohóságodra épülnek. Ezekre példa lehet: „tudtad, hogy a profil képedet közölték a oldalon?”; „az emberek 98% elbukott ezen a teszten! Te kiállod? ”; „az emberek 99% nem bírja 25 másodpercnél tovább ezt a videót! ”; „szenzációs videó ”; „nyertem egy iPad-ot! ”; stb.
  2. Mindig frissítsd a vírusirtód!Csakúgy, mint a vírusok a való világban, a rosszindulatú programok is képesek alkalmazkodni. Egy véget nem érő harc folyik a vírusirtók és a vírusok előállítói között, amiből Te csak akkor jöhetsz ki jól, ha mindig a legfrissebb vírusirtó fut a gépeden.
  3. Csak megbízható oldalakat látogass!Azok az oldalak minősülnek megbízhatónak, amelyeknek már van történelmük, illetve jó hírük megelőzi őket. Ennek megállapításához praktikus eszköz lehet a Google Page Rank. Általánosságban véve igaz, hogy minél nagyobb az oldal page rank-je, az annál megbízhatóbb. A Page Rank eszköz alkalmas lehet az ál Facebook bejelentkező oldalak leleplezésére is. Míg a valódi oldal 10/10-es page rank-kel rendelkezik, addig az áloldalak rendszerint 0/10-zel.
  4. Használj adatvédelmi beállításokat a Facebookon, és ne adj ki túl sok információt!Győződj meg róla, hogy a Facebookon adataid a legnagyobb biztonságban vannak, továbbá korlátozd a személyes adatokhoz, posztokhoz való hozzáférés jogát! Csak olyan alkalmazásokat telepíts, amelyekben teljes mértékkel megbízol (döntésed megalapozásában segíthetnek a korábbi felhasználói vélemények, illetve az alkalmazással kapcsolatban lefutatott Google keresések). Az, hogy mely alkalmazás mely személyes adatodhoz fér hozzá, és melyiket használja, könnyedén nyomon követhető a megfelelő legördülő menüponton keresztül.
    Ne tégy közzé felesleges információkat magaddal kapcsolatban! Ha nem szeretnéd, hogy visszaéljenek velük, ne tégy közzé olyan személyes információkat, mint például a címed, telefonszámod, otthoni telefonszámod, stb.
  5. Cseréld le a Facebook jelszavad!Ha gyanús üzenetekkel találkozol, vagy olyan oldalakat kezdesz követni, amiket nem is ismersz, azonnal cseréld le jelszavad és futtass le egy teljes számítógépet érintő vírusvizsgálatot. Használj olyan jelszót, amely nehezen feltörhető, így alkalmazz hosszú szavakat, számokat és speciális jeleket.

A Facebook az álhírek ellen

face1Ha egy egyértelműen álhírnek minősíthető bejegyzést lát a Facebookon, nincs más dolga, mint rákattintani a bejegyzés jobb fölső sarkában látható kis nyílra, majd a “Bejegyzés jelentése” lehetőségre nyomni.

Ezután adja meg indoklásként a második lehetőséget, ami úgy szól: úgy gondolom, ennek nincs helye a Facebookon.

face2

Az újdonság itt következik: válassza a “félrevezető tartalom” lehetőséget, ami a szándékosan hamis vagy félrevezető hírek, megbízható források által cáfolt megtévesztések jelentésére szolgál.

face3

Átverős oldalak

– A HVG listája: http://hvg.hu/tudomany/20150119_atveros_weboldalak
– A humbug.blog listája: http://humbug.blog.hu/2014/02/14/alhir_portalok_gyujtemenye
– Az urbanlegend.hu listája: http://www.urbanlegends.hu/2014/10/kamu-oldal_lista/

– kamuügyelet: http://www.ok.hu/katalogus?q=kamu&mode=5&hol=1&cat=&slider=5

Források:
http://humbug.blog.hu/2017/01/02/11_ok_amiert_az_emberek_hisznek_az_altudomanyban
http://www.urbanlegends.hu/2016/12/hogyan-csapjak-be-olvasoikat-a-bulvarlapok/
http://www.urbanlegends.hu/2016/05/ok-arasztjak-el-facebook-falunkat-kamuhirekkel/
http://www.urbanlegends.hu/2017/03/mik-azok-a-kamuhirek-es-hogyan-vedekezzunk-ellenuk/
http://www.urbanlegends.hu/2009/11/simon-briscoe-panikologia-hvg/
http://virusirto.blog.hu/2012/02/01/kalauz_a_facebookos_atveresekhez
http://facecrooks.com/
https://atveros-oldalak.com/mirol-ismerheto-fel-egy-atveros-oldal/
http://hvg.hu/tudomany/20161215_alhirek_jelentese_a_facebookon_hogyan
http://www.bumm.sk/turmix/2016/11/19/nekimegy-a-hoaxnak-a-facebook
http://hvg.hu/gazdasag/201649_alhirgazdasag
https://444.hu/2017/03/22/mostantol-rad-szol-a-facebook-ha-hulyeseget-akarsz-posztolni