trója

Történelmi filmek

Hercegnők éjszakája

21893-Hercegnok-ejszakaja-A-Royal-Night-Out-Bel-Powley-Sarah-Gadon

A második világháború végét és a győzelmet ünneplő éjszakán,  az akkor 19 éves Erzsébet és a húga engedélyt kapott, hogy inkognitóban együtt bulizzon az utcán a néppel – ám míg a valóságban éjfélre hazaértek, ebben a sztoriban megnézhetjük, mi minden történhetett volna velük, ha nem így tesznek.
Mint a legtöbb történelmi eseményt feldolgozó mozi, ebben is sok a kitaláció, de azért van némi hiteles alapja. A királyi pár valóban elengedte a lányokat hosszas könyörgésüket hallva – több fiatal katonatiszt kíséretében. Erzsébet ekkor már szerelmes volt Fülöp hercegbe, későbbi férjébe, de ő még a csendes-óceáni hadszíntéren egy rombolócirkáló hajó parancsnokaként szolgált.
Bár a filmben nem, a valóságban a hercegnők parókát húztak és mesterien álcázták magukat, és senki, de senki sem ismerte fel őket. Remekül szórakoztak, életükben először buszoztak, beültek szórakozni, táncoltak az utcákon, beszélgettek az emberekkel és a filmmel ellentétben semmi verekedésbe nem kerültek, majd hajnalban visszatértek a palotába. Ez volt az egyetlen éjszaka 89 év alatt, legalábbis amiről tudunk, amikor II. Erzsébet felszabadultan, mindenféle védelem nélkül a közemberek között eltölthetett pár órát, és úgy érezhette, egy közülük. A királynő később lánykora legizgalmasabb napjának nevezte 1945. május 8. éjszakáját.

Forrás: http://www.nlcafe.hu/sztarok/20150301/ii-erzsebet-film/

Trója

16284

Ez a 2004-ben vetített film sok fontos dolgot kihagy vagy átír. A történet lényege: Párisz belezúg Menelaosz felesége, Heléna szépségébe, akit aztán magával visz Trójába, magára vonva Agamemnón és mások haragját. A tíz évig tartó ostrom végül a leleményes Odüsszeusz cselével fejeződik be, aki egy fából ácsolt ló segítségével beveszi a várost. A történetből kihagyták az isteneket és a mítoszokat. A 10 éves ostromot átírták 10 naposra. A római-görög páncélok egészen másak, az internet szavaival élve „kabaréba valók”. Ezek helyett kicsit pontosabb forgatókönyv kellett volna, és sokkal élvezhetőbb lett volna a történet.

Forrás: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18986

Mennyei királyság

4070A film története röviden: a 12. század közepén járunk, amikor egy egyszerű kovácsról hirtelen kiderül, hogy egy ismert lovag fia, s apjával tarthat a Szentföldre. Ott azonban intrikákba keveredik, és hamarosan belátja, hogy Szaladint sem lehet feltartóztatni, így egymaga veszi kezébe Jeruzsálem reménytelen védelmét a szaracénok ellen.
A főszereplőnek nem ismerjük a felmenőit, ezért könnyen volt alakítható a forgatókönyvíró képzelete szerint. Ezért volt könnyű eszményi hőssé alakítani. Az Ibelinek sosem voltak gáncstalanok, mint ahogy azt a film bemutatja. Valójában az igazi Ibelini Balián szöges ellentéte a filmbeli énjének. (A vereséget megszagolva gyáván menekült). Szintén hiba még  Lusignani Guido alakja. A filmben erős határozott, kegyetlen férfinek tűnik, valójában ostoba, gyenge, határozatlan, és ráadásul még nem is akart uralkodó lenni. Jeruzsálemi Sybilla alakjának átköltésére sajnos nincs mentség: a királyné a valóságban nem igazán szerette bátyját, IV. Balduint, mindemellett háborúpárti és meglehetősen buta volt, aki ragaszkodott egyre gyengülő hatalmához.

Forrás:  http://ekultura.hu/latnivalo/egyeb/cikk/2011-03-04+14%3A00%3A00/a-mennyei-kiralysag-es-ami-mogotte-van
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18986

Elizabeth: Az aranykor

elizabeth

A mozifilm főbb eseményei: a spanyol Armada támadása, Stuart Mária kivégzése és Sir Walter Raleigh megjelenése. A történészek ez utóbbiban látják az alkotás legnagyobb hibáját, mert szerintük Erzsébet (Cate Blanchett) Raleigh-vel (Clive Owen) folytatott kapcsolata a valóságban nem létezhetett, ahogy az is csak a fantázia terméke, hogy a királynő ezt azzal próbálta eltitkolni, hogy a férfit hozzáadta udvarhölgyéhez, Elizabeth Thockmortonhoz.
William Nicholson forgatókönyvíró szerint “kettejük kapcsolata így titokban folytatódhatott, mert a királynő tudja, hogy a viszony nyílt elvállalásával akár koronáját is elveszítheti”. A valóságban azonban ez nem pont így történt – figyelmeztetnek a szakértők, mert Raleigh és Thokmorton titokban házasodtak össze, majd emiatt börtönbe kerültek. Anna Berre irodalomtörténész szerint lehet valami a film állításaiban, ám nincs semmilyen bizonyíték, amely alátámasztaná azokat. Szerinte elképzelhető, hogy hasonló dolgok történtek, hiszen Erzsébet apjának szabados életvitele nem múlt el nyom nélkül.

Forrás: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17880

A rettenthetetlen

rettenthetetlenA rendező csupán azt felejtette el mellékelni, hogy a dráma kedvéért némileg megtekerte a valóságot: bár William Wallace valóban az angol elnyomás ellen harcolt, messze nem számított szimpla földművesnek. Nemesi családba született, az apját pedig pont, hogy nem az angolok, hanem azok ölték meg, akik ellen az angolok oldalán harcolt. A románc Wallace és a csodaszép Sophie Marceau által játszott Isabella között sem igen jöhetett össze, mert a film által meghatározott időpontban a hercegnő kisbaba volt.

Forráshttp://archiv.ujnemzedek.hu/jotudni/4_tortenelmi_film_ami_pont_hogy_tortenelmileg_pontatlan-12856

Gladiátor

Gladiator-2000

A játékok lebonyolításának szigorúan rögzített rendje volt. Nem fordulhatott elő, hogy más-más fegyvernemmel harcolók egymás ellen verekedjenek. Galénosztól, az ókor leghíresebb orvosától tudjuk, hogy a gladiátorok nem nagyon kaptak húst, s az egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően a többségük túlsúlyos volt. A női nézőknek “kedveskedve” a filmekben – a Gladiátorban is – az élet-halálra küzdőket mégis többnyire kigyúrt testépítők formálják. Érdekesség ugyanakkor, hogy Russell Crowe zömök testalkata hasonlít az ókori Rómában harcoló gladiátorok felépítéséhez. Az szintén téves ábrázolás, hogy a gladiátorok páncélt viseltek volna a játékok során. A Gladiátorban a beteg elméjű császárt, Commodust viszont remekül rajzolták meg a filmkészítők. Valóban maga is indult gladiátor játékokon, lándzsával kiválóan dobott. Több korabeli forrás is úgy tudósít, hogy ellenfelei nem mertek ellene teljes erőbedobással küzdeni.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyori_tortenesz_kutatja_a_hollywoodi_filmek_hibait_s_meg_is_talalja_azokat/2417181/

300

300A képregény alapján készített 300-ban Leonidász spártai király felesége, Gorgó királyné feleleveníti katonáinak a marathóni csatát. Több mint pontatlanul. Állítása szerint Themisztoklész athéni hadvezér megölte a perzsa királyt, Dareioszt fia, Xerxész jelenlétében. Nos, hármójuk közül Dareiosz és Xerxész biztosan nem volt jelen a marathóni ütközetnél, de ez Themisztoklész esetében is erősen kérdéses. Biztos ellenben, hogy a perzsa király nem akkor, hanem négy évvel később, i.e. 486-ban halt meg.

A 300-ban szintén félmeztelen testépítők veszik fel a harcot az óriási perzsa sereg ellen. Ha a valóságban is otthon hagyták volna a páncél ruhájukat a spártai katonák, a csata után komoly büntetésre számíthattak volna. Spártában ugyanis az emberek élete az állam tulajdonát képezte. Az említett példánál nagyobb fegyelmezetlenséget pedig katona nem követhetett volna el.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyori_tortenesz_kutatja_a_hollywoodi_filmek_hibait_s_meg_is_talalja_azokat/2417181/

A grófnő

glófnőA  kosztümökön és a kellékeken kívül egy cseppet sem törődtek azzal, hogy a 17. századi történet valóban úgy tűnjön, mintha a 17. századi Magyarországon játszódna. A kamera mutatja például Báthory Erzsébetet, aki lúdtollal, merített papírra levelet ír szerelmének, Thurzó Istvánnak. Egy 17. századi felső-magyarországi nemes asszony esetében számos nyelv felmerülhetne, nemcsak a magyar, de a német, a latin, a szlovák, vagy akár a francia is szóba jöhetne – Delphy Báthory-ja azonban angolul ír. Az is a kortól idegennek tűnik, hogy két grófnő férjeik nemi betegségének tüneteiről pletykáljon a vacsoraasztal mellett, az ország nádora és egy főpap jelenlétében. Egy-egy ilyen jelenet még nem lenne feltűnő, a film azonban rengetegszer csúszik ilyen hibába. A dialógusok is sokszor bántóan semmitmondóak, tartalmatlan frázisokkal vannak teli, a legzavaróbbak ezek között talán azok, amelyekben az ország politikai helyzetéről esik szó, vagy szóba kerülnek a török háborúk. A politikai konspirációs szál meg annyira bonyolult lett, hogy a szereplőknek néha meg kell állniuk, és összefoglalni a hallottakat, hogy érthető legyen a történet.

Forrás http://ujkor.hu/korzo/a_grofno_film

Advertisements