Áldokumentumfilm

Olajfalók

Az Olajfalók (Ropáci) egy 1987-ben készült csehszlovák áldokumentumfilm. Története szerint felfedeznek egy új állatfajt, egy olajjal táplálkozó rágcsálót. A film bemutatása után országos siker lett, még a Magyar Televízió Napzárta című műsorában is többször elmélkedtek rajta.  A leleplezés két héttel a bemutató után történt. A meghívott szakértők rávilágítottak, hogy az állat páratlan lelemény, de a valóságban nem létezik.
Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Olajfal%C3%B3k

    Képernyőfotó 2017-04-16 - 22.03.09Képernyőfotó 2017-04-16 - 22.03.39Képernyőfotó 2017-04-16 - 22.04.08                                                         

Egy titokzatos férfi

Egyed László filmje. Az 1996-os Filmszemlén a zsűri és az UNESCO különdíját nyerte el a film.

Részlet Patkós Dániel szakdolgozatából
Forrás: http://patkosdaniel.hu/letoltes/Patkos_Daniel__A_hazug_varazsdoboz.pdf

Az igazi Mao

Az igazi Mao, Siklósi Szilveszter 1994-ben készült áldokumentumfilmje.

mao

A film a BBC-n készült történészriportok és a Spektrum TV-hez hasonló ismeretterjesztő csatornákról jól ismert történelmi oknyomozó riportok kliséire alapozva arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a média jelenlegi eszközeivel szinte bármi elhitethető, akármilyen messze is legyen a valóságtól, ha elég hitelesen és koherensen adjuk elő. Ráadásul ehhez nincs szükség a modern technikára sem: a filmben nem szerepelnek komoly technikai (például számítástechnika segítségével készített) trükkök, de még bonyolultabb vágások sem, pusztán a filmtörténések önellentmondástalanságára, s a dokumentumfilm-klisékre (angolul nyilatkozó, alámondással szinkronizált színészek, fekete-fehér „történelmi hitelességű” fényképek, a néző által addig valósnak ismert történelem hitelességébe vetett bizalom megingatása) épít. Mindezt a legtöbb néző szerint valóban hitelesen és meggyőző erővel tudja tenni, úgy, hogy a néző (ha addig nem ismerte a filmet) csak a film egyre abszurdabb állításokat elhitetni próbáló közepe táján („Mao ma is szerzetesként él egy buddhista kolostorban, paranormális képességekkel rendelkezik, és gyomra közepén egy cseppkő alakú kristály található” stb.) kezdi komolyan elhinni, hogy itt talán valami „kandi kamera”-szerű élményben van része.

A film a Michigani Egyetem történészprofesszoráról (Jonathan W. Highstone) szól, aki évekig tartó hosszas és meglehetősen veszélyes kutatásai során megdöbbentő, és a történelmet újraíró felfedezésre jut a világtörténelem egyik legjelentősebb konfliktusával, a hidegháborúval kapcsolatban: az igazi Mao valójában – mármint a film szerint valójában – meghalt a hosszú menetelés idején, és helyét a kínai kommunista mozgalom vezetésében gonosz és bűnöző bátyja vette át. Ez a Mao Ce-tung, akárcsak az orosz Nyikita Szergejevics Hruscsov, valójában Chicago-i maffiózó volt, akik, miután kalandos úton hatalomra kerültek Kínában és a Szovjetunióban, kicsit nagyobb léptékben folytatták (lásd kubai válság, Kennedy-gyilkosság, koreai háború) azt a gyilkos harcot, amit az Államokban abbahagytak. Egymás iránti olthatatlan ellenszenvük oka pedig természetesen egy közösen imádott amerikai leányzó, Emmy Lou. Őmiatta kell hát a világnak az atomháború folyamatos fenyegetésében élnie.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_igazi_Mao

Az alagút

alagút

Carlo Ledesma álmodta meg a történetet, amely abból indul ki, hogy a sydney-i önkormányzat a kihasználatlan földalatti vasúthálózat alagútjaiban rejlő vízforrással szeretné pótolni a városban apadó vízmennyiséget. Egy tévés újságíró csapat azonnal ráveti magát a sztorira, hiszen tudomásuk szerint az alagutakat hajléktalanok lakják, és ezzel még inkább ellehetetlenítenék azok amúgy sem nyugodt életét. Oknyomozásnak indulnak, az önkormányzatoknál természetesen falakba ütköznek, a hajléktalanok sem nagyon beszélnek arról, hogy mi folyik a föld alatt. A négytagú társaság végül úgy határoz, lemennek az alagútrendszerbe, hogy valódi felvételekkel bizonyítsák, hogy valóban az otthontalanok lakóhelye az egykori vasúthálózat.
Amíg idáig el nem jutunk, unalmasnak is nevezhető a történet, ami amúgy sem a szokványos módon van felépítve, hiszen az eredeti felvételek mellett a szereplők utólagos elbeszélése is tarkítja a történetet.
Az alagútba érve kezd egyre hangulatosabb lenni a film, nemcsak a sötét és az ijesztő hanghatások miatt, hanem mert egészen elfogja az embert a klausztrofóbia érzéseé
Bár a színészekre nem lehet panasz (a félelem, a leépülés, a bezártság és az elveszettség érzése tényleg látszódott az arcukon), de túl sokszor próbálták eljátszani azt, hogy a leeső, vagy találomra letett kamera a lényeget mutassa, nem is beszélve a szinte mindenhol megtalálható biztonsági kamerákról. Azt hiszem, hogy itt sokkal hitelesebb lett volna, ha kétségek közt hagynak minket és csupán a hanghatásokra hivatkozva találgathatunk mi is történik éppen.
Az alagút nem úttörő, még csak nem is lehetne kiemelkedőnek nevezni a műfaján belül, ennek ellenére több díjat is besöpört, köztük a A Night of Horror International Film Festival legjobb rendezőnek járó díját, de a 17th Annual AIMIA Awards – ról is díjjal távozhattak az alkotók. Carlo Ledesma pedig megalapozta, hogy nagyobb kaliberű mozikkal is megbízzák idővel.

Forrás: http://gepnarancs.hu/2011/08/aldokumentumfilmek-az-alagut/
http://gonduzo.blog.hu/2011/06/06/the_tunnel_the_tunnel_2011

Negyedik típusú találkozások

negyedik

A Negyedik típusú találkozások alkotói tulajdonképpen nem tettek többet, mint statisztikai adatokkal és ügyes gerillamarketinggel alapozták meg történetüket.
Ha nagyon akarsz hinni valamiben, akkor azt akkor is elhiszed, ha képtelenségnek tűnik – és ezt használta ki Olatunde Osunsanmi a The Fourth Kind elkészítésekor. A Fehér zajhoz hasonlóan valódi adatokkal támasztotta alá “dokumentumfilmje” elkészítésének okát, emellett a marketingesek arra is vevők voltak, hogy nem létező kórházi honlapokat hozzanak létre, hogy valósabbá tegyék Dr. Abigail Emily Tyler létezését (amiről egyébként a mai napig megy a vita egyes fórumokon).
A történet egy alaszkai kisvárosban, Nome-ban játszódik, ahol a szokottnál is magasabb számú furcsa (nem paranormális, pszichonormális) dolog történik. Az emberek nyugtalanul alszanak, furcsa dolgokat látnak, és másnap reggel mégsem emlékeznek semmire. A városból többen Dr. Abbey Tyler pszichológushoz fordulnak, aki egyedül neveli gyerekeit, miután férjét meggyilkolták. A doktornő hipnotizálást alkalmaz, hogy előhozza az emlékeiket, de eleinte ez sem vezet eredményre – nem is beszélve arról, hogy törvénybe ütköző hipnotizálnia a betegeit. Ő azonban egyre jobban beleveti magát az ügybe, főleg amikor a betegek visszaemlékezésiben közös pontokat talál, ám ekkor az egyik pszichózisa tragédiába torkollik. Ekkor már nem csak szakmai, de személyes okokból is az eseményláncolat részese lesz. Az elmondások és események alapján pedig szépen lassan tudatosul benne és társaiban (idővel ugyanis más szakértők segítségét is igénybe veszi): minden, ami a városban történik akár az idegenek műve is lehet.
A történetben fontos szerepet kap a narráció, de tulajdonképpen az egész úgy elevenedik meg előttünk, hogy az eredeti felvételeket kiegészítik rekonstruált felvételekkel. Magyarán újra eljátsszák az eseményeket és amikor kételkednénk, bevágnak egyet az “eredetiből”. Talán ebben is van a film titka, hogy elég ügyesen megvágták ahhoz, hogy az ijedősebbek számára tényleg természetesnek hasson. Ezt az ijedtségi állapotot a hanghatások is elég jól előidézik, aminek hatására beleélősek hátán könnyen végigfut a hideg.
Először kissé szokatlan lehet, hogy mindenkiből kettő van, még annak ellenére is, hogy Milla Jovovich már a film elején elmondja miért ezt a megoldást választották. Az is érdekes, hogy az eredeti karakterek nem is adták a nevüket a filmhez, tehát a film készítői ezzel is azt a vonalat szerették volna erőltetni, hogy eredetinek tűnjön az amit látunk.

Forrás: http://gepnarancs.hu/2011/08/aldokumentumfilmek-negyedik-tipusu-talalkozasok/

Apollo 18

apollo18

Hivatalosan az Apollo 17 járt utoljára a Holdon, a NASA a még tervezett három holdutazást pénzügyi okokra hivatkozva törölte. A film arra épül, hogy valójában az utolsó holdutazás az Apollo 18 volt, és nem véletlenül nem mentünk vissza a Holdra. A miértet “talált” felvételek alapján mutatják be.
Több mint egy éven át vártam remegve a filmet. A sztori, az előzetes mind-mind olyan volt, ami alapján azt mondtam előre is: nálam ez az év filmje. Aztán amikor a bemutató környékén a NASA még külön közleményben jelezte, hogy nehogy elhiggyük amit a filmben látunk, akkor még inkább belelkesültem, hiszen úgy voltam vele, miért “fél” ennyire a NASA egy áldokumentumfilmtől? Mi olyan lehet benne, ami miatt ilyen közleményt kellett kiadniuk?
Szóval ilyen lelkesen ültem neki, aztán az első 30 perc után már abban sem voltam biztos, hogy végignézem. Mert írd és mondd: nem történt semmi. De semmi. Vagyis annyi, hogy két főhősünk elutazott a Holdra, majd leszállt. Tettek-vettek, de igazából még a párbeszédek is olyanok voltak, hogy semmilyenek. Semennyire nem ismertük, nem kedveltük meg a szereplőket.
Idővel aztán szép lassan azért történnek dolgok. De azok meg logikátlanok, és sajnos be kell vallani, gagyik… 

Forrás: http://gepnarancs.hu/2011/10/apollo18-az-ok-amiert-nem-mentunk-vissza-a-holdra/

A nagy marsi háború

a nagy marsi háború

Orson Welles híres, H.G. Wells Világok háborúja című regényének 1938 rádiós adaptációja inspirálta a HISTORY Nagy marsi háború 1913 – 1917 című műsorát. A két órás program hatásos és részletes I. világháborús párhuzamaival egyszerre dráma és dokumentumfilm, amely sci-fi elemek színesítve mutatja be a XX. század eleji háború szörnyűségeit.
A videó elég hatásos és részletes, hiszen az I. világháborút párhuzamba vonja egy fikcióval, amely mindenképpen elgondolkodtathat minket. Néhány világháborút átélt emberrel készítettek interjút valódi életképek alapján. A marslakók támadása pedig jelképezi és érzékelteti, hogy miként élte át a hadi gépezetet az ember, aki az I. világháborút megélte.
A gépezeteket CGI-val* hozták ‘életre’ a filmben, ami elég jó képi világot teremtett. 

*A CGI (ejtsd cégéi, angolul: szídzsíáj), teljes nevén Computer-Generated Imagery, magyarul „számítógépen létrehozott kép”

Videó:

http://indavideo.hu/video/A_nagy_marsi_haboru_1913-1917

Források: http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/10/03/filmajanlo_nagy_marsi_haboru_1913
http://paranormal.hu/a-nagy-marsi-haboru-1913-1917/ )

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s